Meggyőződésünk, hogy csak akkor lehetünk boldogok, ha sikeresek vagyunk. És csak akkor lehetünk sikeresek, ha megfelelünk. Ha elvégezzük a középiskolát. Felvételt nyerünk a legjobb egyetemekre. Bejutunk a gyakornoki programba. Ahol persze néhány hónap után felajánlanak nekünk egy fantasztikus állást céges autóval, rugalmas munkaidővel és persze milliós fizetéssel.
Aztán persze előbb utóbb valahol elakad a történet szála. Lehet, hogy már az érettséginél vagy a főiskolánál. Vagy azt a csodás állást nem ajánlotta fel senki. Sőt a 20 helyre beküldött önéletrajzunkból egyre sem válaszoltak. Talán lett állásunk, ahová csendben, a szánkat húzva esetleg hangosan ellen állva, de azért bemegyünk minden nap. Talán az se lett.
Valamit nagyon el kellett tolni, hogy ide jussunk ki végül, nem? Már régen gazdagnak és sikeresnek kéne lennünk. Na és ekkor jön a harag, az önvád. Az összezuhanás, majd depresszió.
Igen ám. De boldoggá tesz valakit a sok pénz? Aki azt hiszi igen, annak ajánlom megnézésre A milliárdosok mesés és sanyarú élete című sorozatot. (https://www.youtube.com/watch?v=AwXZnlrlIfs&t=6s). Elég részletes magyarázatot fog kapni arra mért nem teszi boldoggá az embereket a gazdagság.
Azért a mondás mégis ott van, hogy sokkal kényelmesebb egy BMW-ben sírni, mint egy biciklin. Persze pénz nélkül lehetetlen élni, de igen hamar csapdába kerülünk, ha a gazdagságot tekintjük boldogságunk kulcsának. Ugyanis mindig lesz valaki, akinek nagyobb háza lesz, szebb autója, újabb Iphoneja… bármije. De még ha meg is van, akkor is bármikor elveszhet.
Jelenlegi életünkben is, mi lenne akkor, ha egyszer csak minden anyagi javunkat elvesztenénk? Valaki, aki önmagát építi fel karrierje vagy egzisztenciája helyett akkor is biztonságban lehet, ha a körülötte lévő világ a darabjaira hullik. Éppen azért mert aki már egyszer felépítette önmagát az bármit felépíthet.
Így már máshogy hangzik a kérdés: Sírhatsz egy BMW-ben vagy elégedett leszel egy biciklin?
Utolsó kommentek